Az élet kialakulása, az ősember megjelenése a Földön
Az élet az óceánokban született
Amikor több mint 4,5 milliárd éve megszületett a Föld, még nem volt rajta élet. Az első szervezetek a melegvizű tengerekben alakultak ki.
Először a moszatok jöttek létre, majd a férgek, korallok, szivacsok, medúzák és a páncélos, azaz kagylós héjú állatok: tengeri sünök, tengeri skorpiók, trilobiták (háromkaréjú ősrákok).
Az első halaknak még nem volt állkapcsuk, csak egy kerek szájnyílásuk. A tüskés cápa volt az első, álkapoccsal rendelkező hal. A páncélos halak testét kemény héj borította.
A kőzetekben megmaradt állati és növényi lenyomatok alapján a tudósok rekonstruálhatják a földi élet történetét
Ezek az állatok mind a tengerekben éltek. Némelyikük még ma is létezik, mint például a bojtosúszós hal, amely 300 millió éve tünt föl először, jóval a dinoszauruszok előtt.
Az élet elterjedése a Földön
350 millió évvel ezelőtt egyes halak átalakultak és kiléptek a szárazföldre. Ezzel megszülettek a kétéltüek, amelyek egyaránt képesek élni a vízben és a szárazföldön is
Az első kétéltű, amely kijött a szárazföldre, hatalmas, uszonyos farkával még a vízben is igen gyorsan mozgott.
Később, mintegy 250 millió éve, megjelentek a hüllők. Az égboltot repülő hüllők népesítették be, a szárazföldet pedig birtokba vették a dinoszauruszok.
A dinoszauruszok hirtelen tüntek el, mintegy 65 millió évvel ezelőtt. Ennek oka nem egyértelmű, a tudomány ma négy lehetsées magyarázatot ismer.
Egy hatalmas erejű vulkánkitörés vagy egy földbe csapódó óriási meteorit hatására vastag, meleg hamufelhő takarta el a Napot hosszú időn keresztül. Emiatt elpusztult a növényzet és az állatvilág.
Lehűlt a levegő, a növényzet elfagyott. A dinoszauruszok éhen pusztultak. A levegő felforrósodott, a növények kiszáradtak, a vizek elpárologtak.
Az emlősök színre lépése
A dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása után az addig rejtőzködve élő emlősök elszaporodnak, nagyobbak lesznek és benépesítik az egész Földet.
1. Ez az óriáslajhár 6 m magas volt. Falevelekkel táplálkozott.
2. Ezt az övesállatot 3 m hosszú páncél védte.
A mammutok 2 millió évvel ezelőtt éltek, a jégkorszakban, a barlangi medvék és a gyapjas orrszarvúak társaságában.
A növények elterjedése
Több száz millió évvel ezelőtt moszatok lepték el a Földet. Belőlük alakultak ki a mohafélék, zuzmók, páfrányok.
A moszatoknak, moháknak és zuzmóknak nincs gyökerük. Apró kapaszkodók rögzítik őket a talajhoz.
Az első erdőket óriás termetű növények alkották. Némelyikük még ma is létezik, de sokkal kisebbre nő.
A dinoszauruszok korában a Földet hatalmas erdők borították be, és mindenféle új virágok jelentek meg.
A dinoszauruszok előtt megjelent páfrányfenyő még ma is létezik A liliomfa virágai az elsők között nyíltak
A rózsa ősei évmilliókkal később bukkantak föl. A dinoszauruszok eltűnése után a virágok mindefelé elterjedtek.
Az első emberek
Az első lények, amelyekből később kifejlődött az ember, 3,5 millió évvel ezelőtt bukkantak fel Afrikába. A későbbiek során a világon mindenütt elterjedtek.
Az Australopithecusok növényekkel, gyümölcsökkel táplálkoztak. A Homo habilis mindenfajta állatra vadászott, a zsákmányt
A földön és a fák között éltek.
kőből készült eszközökkel darabolta föl
Két kovakő összedörzsölésével a
Homo erectus már tudott tüzet csiholni. Így meg tudta főzni táplálékát, fegyvereket kovácsolhatott, és védekezni tudott a vadállatokkal szemben. Valószínleg már beszélni is tudott.
A
Homo erectus után megjelent a
Homo sapiens, a ma élő különböző emberfajták közvetlen őse.
A Neadner-völgyi ember mamutokra és bölényekre vadászott. Bőrüket ruhakészítésre és kunyhók borítására használta.
A cro-magnoni ember szép csontszobrocskákat készített, a barlangok falát vadászjeleneteket ábrázoló festményekkel díszítette.
Következő (A Föld állatvilága) -->